Kerékpárral az irodalmi emlékhelyen IV. - Vas megye
Vissza

Kőszeg

Kőszeg belvárosában járva, utcáin, terein sétálva mindenütt a magyar történelmi múlt emlékei köszöntik a látogatót. Már 1328-ban királyi város Kőszeg, majd 1647-ben a rendi országgyűlés a szabad királyi város rangjára emelte.

A XVIII. században Magyarország nyolcadik legjelentősebb városaként emlegetett, ma kb. 10 000 lakosú határszéli kisváros Európa-szerte elsősorban az 1532-es török ostromról vált híressé. A győzelem emlékét őrzi máig Kőszegen a 11 órakor felcsendülő harangszó. A magyar történelem zivataros századainak köszönheti Kőszeg egyik első irodalmi emlékét: 1676 októberében érkezik Kőszegre Gyöngyösi István A Márssal társalkodó Murányi Venusának hősnője, Széchy Mária, hogy hátra lévő éveit öccsénél, Széchy Péternél töltse. 1679-ben halt meg Kőszegen, a Szt. Jakab templom kriptájában nyugszik.

Kőszeg történelmi emlékei, több száz esztendőre visszanyúló hagyományai mellett iskoláiról is nevezetes. 1677-ben, a megyében elsőként Széchényi György katolikus gimnáziumot alapított Kőszegen, amelynek vezetését a jezsuita rendre bízta. Ide, a kőszegi jezsuita gimnáziumba került 1714-ben Faludi Ferenc (1704–1779), majd pedig a gimnázium rektoraként 1751–52-ben újra Kőszegen találjuk. Tisztelt, szeretett tanára volt a kollégiumnak „Nemes erkölcsű, derék férfiú, aki békében él mindenkivel, az emberekkel, önmagával és Istennel” – írták róla volt tanítványai. Kőszegen ma emléktábla őrzi Faludi Ferenc nevét.

Abban az utcában áll az épület az emléktáblával, amelyet éppen Faludi Ferenc leghíresebb kőszegi tanítványáról, Rájnis Józsefről (1741–1812) neveztek el. Rájnis kora egyik meghatározó alakja volt. Költő, nyelvész, a klasszikus triász tagja volt, nyelvészként a nyelvújítás közvetlen előzményeként felvetette az egységes irodalmi nyelv szükségességének kérdését. Ugyan csak kőszegi diák volt a nyelvész, nyelvújító Fábchich József (1753–1809), a város szülötte, később tudós pap tanár. Fő műve, a sajnos befejezetlenül, kéziratban fenn maradt Magyar Kalepinus a régi magyar nyelvre is kiterjedő teljes magyar szótár. „Sem azé, aki akarja, sem azé, aki fut, ha nem a könyörülő Istené” – áll a Rájnis utca és az egykori kollégium szomszédságában a Jurisics tér 7. számú ház homlokzatán a latin nyelvű mondat, a mondat, ami Ottlik Géza Iskola a határon című regényének fejezetcímeit adja.

1923-tól 1926-ig Ottlik Géza is kőszegi diák volt: a Hunyadi Mátyás katonai alreál tanulója; az Iskoláé, ahol a regény játszódik. Az egykori alreál épületei még ma is állnak (a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény működik bennük), felkereshetők Ottlik Géza közel negyven nyelvre lefordított regényének felejthetetlen helyszínei.

Galéria