Kerékpárral az irodalmi emlékhelyen II. - Vas megye
Vissza

Uraiújfalu

A 84-es főúttól nem messze, Répcelaktól kb. 10 kilométer távolságra találhatjuk Uraiújfalut, amely település több alkotó emlékét is őrzi. Uraiújfalu Árpád-kori település, első okleveles említése 1221-ből ismert. A községhez 1970-ben csatolták az 1342-től ismert Szentivánfát, amelynek római katolikus templomában keresztelték 1804. április 16-án Bezerédj Amáliát, a magyar gyermekirodalom úttörőjét, pedagógiánk érdemes egyéniségét.

Bezerédj Amália 17 esztendős koráig, férjhezmeneteléig a falu lakója, utána haláláig férje birtokán, a Tolna megyei Hidján élt. Itt írta meg Flóri könyve című kis munkáját, a magyar gyermekirodalom egyik alapvető művét, amely amellett, hogy a XIX. században 16 kiadást ért meg, nem kisebb alkotónak, mint Benedek Eleknek adott ösztönzést a gyermekirodalom műveléséhez. Uraiújfalu központjából Sárvár, Celldömölk irányába haladva Szelestey László szülőházát, emléktábláját találhatjuk.

Szelestey 1821-ben született Uraiújfaluban, miként Bezerédj Amáliát, őt is a szentivánfai templomban keresztelték. Részt vett a szabadságharcban, az abszolutizmus idején Pesten szerkesztője volt a Szépirodalmi Közlönynek (1856–1858), majd a Szépirodalmi Albumnak (1858). 1860-tól Vas vármegye főjegyzője, majd 1861-től országgyűlési képviselője volt, 1871-től a vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki br. Eötvös József miniszter. Versei, cikkei jelentek meg pl. az Athenaeum, a Pesti Divatlap, a Hölgyfutár, a Szépirodalmi Közlöny című lapokban. Tovább haladva Ostffyasszonyfa, Celldömölk felé, Uraiújfalu határában a település evangélikus temploma és temetője érdemli meg a figyelmet.

A templomban szolgált és a temetőben nyugszik Döbrentei Lajos, aki 1814-től 1840-ig volt lelkésze az uraiújfalui evangélikus gyülekezetnek. Az ő fia volt Döbrentei Gábor, a reformkor kiemelkedő irodalmára, az Erdélyi Muzéum című folyóirat létrehozója és szerkesztője, azé a folyóiraté amelynek a magyar irodalom közvetve Katona József Bánk bánját köszönheti. Döbrentei Gábor többször meglátogatta édesapját Uraiújfaluban; legemlékezetesebb látogatása a br. Wesselényi Miklóssal közös 1814. évi volt, amikor Uraiújfaluból Dukába vitt Döbrentei útja – ettől a látogatástól datáljuk Dukai Takács Judit költővé válását.

Galéria