Házak, kastélyok, emberek - Vas megye
Vissza

Körmend

Körmend első okleveles említése 1238-ból való, s viszontagságos évszázadok után 1605. február 12-étől találta meg a település a nyugalmat, s a biztos, töretlen fejlődés útját: ekkor adományozta Rudolf király Batthyány Ferencnek a körmendi várat, s ettől az időtől Körmend története évszázadokon át összefonódik a Batthyány család történetével.

A XVIII. században Batthyány-Strattmann Lajos nádor a családi majorátus székhelyévé tette Németújvár helyett Körmendet, s a körmendi várat kastéllyá kezdte alakíttatni; a középkori eredetű, a XVIII. században barokk stílusban átalakított kastély ma is Körmend város szimbóluma. A kastély udvarán Lessenyei Márta Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása látható, amely a Batthyány család talán legkiemelkedőbb egyéniségének, a szegények orvosának, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak állít emléket.

Az 1870. október 28-án született Batthyány-Strattmann László 1915-ben kapta meg a körmendi hitbizományi majorátust és a hercegi címet, majd 1920-ban családjával Köpcsényből (ma Kitt see) Körmendre költözött. Itt, a kastélyegyüttes egyik mellékszárnyában nyitotta meg szemkórházát. A haláláig, 1931-ig gyógyító orvost tevékenységéért és a közbenjárására bekövetkezett csodás gyógyulások okán 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta Rómában. A korabeli városszerkezetet ma is megfigyelhetjük Körmenden: a település meghatározó épülete a kastélyegyüttes, s a vár tövében épült a „másik Körmend”, a mezőváros. Az itt élt Faludi Jánosnak, a Batthyány család tiszttartójának családjában született Faludi Ferenc, a XVIII. századi magyar irodalom egyik legvonzóbb egyénisége. Faludi Ferenc a kuruc harcok idején, 1704. március 25-én Németújváron (ma Güssing) született és nem Körmenden, mivel a kurucgyőzelmek során Károlyi Sándor Vasvár megyét is behódoltatta a fejedelemnek, és az egyébként körmendi illetőségű Faludi család a császárhű Batthyány családdal együtt a kuruc hadak elől Németújvárra menekült, de ennek ellenére teljes joggal tarthatja Körmend is sajátszülöttének Faludit. Faludi Ferenc, a jezsuita pap, a filozófia doktora, Rómában a magyar zarándokok gyóntatója, a bécsi Pázmáneum lelki igazgatója, aművelt, könnyed költő, bölcs és emberséges pedagógus, közéleti ember – azon költők közül való, akikről bár keveset tudunk, de nélkülük más hogy íródott volna a magyar irodalom története – ahogy Faludi nagy tisztelője, Weöres Sándor írta. Faludi Ferenc 2004-ben, születése 300. évfordulója alkalmából avatott emléktáblája a Körmendi Városi Könyvtár falán szintén Lessenyei Márta szobrászművész munkája.

Galéria