Irodalmi emlékek a Kemenesalján - Vas megye
Vissza

Sárvár

Sárvár mai területén az ősidőktől kezdve minden történelmi korszak megtelepedésének nyomát megtaláljuk. A legkorábbi földet művelő, agyagedényt készítő őskori népességet a kelta őslakosság váltotta fel, majd római uralom köszöntött a településre. A honfoglalás idején, a Dunántúl elfoglalása után már vár áll Sárvár területén, vízölelte földvár. Sárvár ma látható várának alapja egy a XIII–XIV. század fordulóján épült kora gótikus torony, vélhetően lakótorony volt a hozzá csatlakozó várfallal és melléképületekkel.

A vár folyamatosan változott az évszázadok során, a legnagyobb mértékben a XVII. században, amikor a középkori épületrészeket végleg elbontották, s a XVIII. századra felépült a lényegében ma is látható várkastély. Sárvár történetének legfényesebb időszaka a XVI. században kezdődik, amikor Nádasdy Tamás Kanizsai Orsolyával kötött házassága nyomán a vár ura lett. A kimagasló műveltségű főúr mecénási tevékenysége révén Sárvár a korabeli Magyarország egyik szellemi fellegvárává vált. A magyar nyelvű magyarországi nyomtatott könyv szülőhelye Sárvár. 1534-ben érkezik Nádasdy udvarába Sylvester János két műve kéziratával: Nádasdy Tamás tanítóként alkalmazza az általa alapított iskolában, s nyomdát hoz létre Sylvester műveinek megjelentetésére.

Így a Sárvár - Újszigeti nyomdában jelent meg annak első termékeként 1539-ben Sylvester Grammatica Hungarolatina című latin nyelvű, de magyar grammatikai szakkifejezéseket is tartalmazó nyelvtankönyve, majd 1541-ben Sylvester János főműve, az Új testamentum magyar fordítása. Nádasdy Tamás mecénási tevékenységét jelzi az is, hogy vélhetően az ő közbenjárására jut a magyar históriás ének legnevesebb képviselője, Tinódi Lantos Sebestyén nemesi ármálisához; Tinódi 1556-ban Sárvárott hunyt el. A Nádasdy alapította iskola színvonalára a tanítványokból következtethetünk. A XVI. században sárvári diák volt Méliusz Juhász Péter s itt tanult Bornemissza Péter, Zrínyi Miklós nevelője, a Magyar Elektra szerzője. Nádasdy Tamás a, II. Nádasdy Ferenc méltó örököse édesapjának. Ő mindenekelőtt katona: a „fekete bég”, akinek kardját és seregét rettegte a török, „vitézi oskolávᔠtette sárvári udvarát. II. Nádasdy Ferenc környezetében élt udvari prédikátorként Magyari István, akinek főműve, Az országokban való soc romlásoknac okairól (1602), a XVII. század kiemelkedő alkotása. A Nádasdy Tamás alapította XVI. századi iskola a XIX. században még egyszer feltűnik a magyar irodalom és Sárvár város történetében. Az egykori iskolaépület helyén működő elemi iskolába került 1884-ben egy fél esztendőre osztálytanítóként Gárdonyi Géza. A Sárváron töltött hónapok emlékét az épületen emléktábla őrzi.

Galéria