Irodalmi emlékek a Kemenesalján - Vas megye
Vissza

Celldömölk

Az egykori Nemesdömölk, Pórdömölk és Kiscell települések összeolvadása révén létrejött Celldömölk az irodalmi, művelődéstörténeti értékekben oly gazdag Kemenesalja „fővárosa”. A település élete kezdetben összenőtt a pannonhalmi prépostság alá tartozó pórdömölki bencés apátság, később a XVI–XVII. században a kemenesaljai evangélikus esperesség történetével.

1790-ben II. Lipót mezővárossá tette a települést, a napóleoni háborúk idején a megyegyűlés székhelye volt a város, az 1848–49-es szabadságharc idején rövid időre a megyei bizottmány is itt működött. Itt keresztelték az evangélikus templomban Berzsenyi Dánielt, Nemesdömölkön volt lelkész az író, költő Kis János, a magyar reformkor kiemelkedő alakja, Kazinczy Ferenc és Berzsenyi Dániel barátja. Az alsósági temetőben nyugszik Kresznerics Ferenc nyelvész, tanár, a XIX. század első fele magyar művelődésének meghatározó személyisége, aki élete utolsó állomásaként szolgált a Celldömölkhöz tartozó Alsóság római katolikus templomában plébánosként. Kresznerics a szombathelyi bölcseleti líceum tanáraként népi szólásokat gyűjtött és gyűjtetett tanítványaival, amit kéziratos kötetté rendezett 1808-ban. Ugyanitt, Szombathelyen kezdte meg főművének, szótárának anyaggyűjtését.

1812-ben került a sági plébániára, itt fejezte be munkáját. Úttörő módon rendezte a szótár anyagát: nyelvünk gyökérszavait állította betűrendbe, s e gyökérszavak mint címszavak alá gyűjtötte össze azok összes képzős alakját, összetéte ét, valamint a hozzájuk tartozó szólásokat, közmondásokat. Munkája elismeréseként a Magyar Tudós Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Kresznerics Ferenc még megérhette művének, a Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal első kötetének megjelenését, de a már nyomdában lévő második kötetét nem: 1832-ben el hunyt. Celldömölk város képi jelentőségű, meghatározó épülete a XVIII. században épült kegytemplom, amely búcsújáró hely.

A templomot építtető Koptik Odó apát, a salzburgi bencés egyetem tanára 1739-ben foglalta el dömölki apáti tisztét, s magával hozta a máriazelli kegyszobor másolatát. A szobor már a templom épí tésekor is csodát tett: egy, az építkezés során súlyos balese tet szenvedett munkás felgyógyult sérüléséből. Celldömölk határában áll a Ság hegy, a balatoni vulkánsor legnyugatibb tagja. A sajátos mikroklímájú hegy ősidők óta lakott terület, a rajta ma is termő szőlő ősét a rómaiak telepítették a hegy déli lejtőire. Sajnos az 1950-es években a hegy külszíni fejtés áldozatává lett, vulkáni kúpját lényegében elbontották, innen ma is látható sajátos alakja a hegynek – ahogy Weöres Sándor fogalmaz egy kis versében:
„ellopták a kalapját, meghagyták az alapját”.

Galéria