Múzeumpedagógia – Nyári táborok

Korábbi táborok
Vissza

Olvasótábor a Górés tanyán

Időpont: 2010. július 19–24.
Helyszín: Balmazújváros

A környék természeti értékei:
A tanya a Hortobágy tájegység északnyugati részén, az Egyek-pusztakócsi mocsarak területén található. A terület szikes gyepekkel és löszhátakkal mozaikos szikes és nem szikes mocsarakból álló rendszert alkot, melynek legnagyobb kiterjedésű képviselője, a gazdag hal ás madárfaunával rendelkező Fekete-rét mocsár. Figyelemre méltó, változatos élővilágáról híres még a környéken a Hagymás-lapos, Kis-Jusztus és a Csattag-mocsár is. E vizes élőhelyek számos védett és fokozottan védett vízimadárfaj, így az összes Magyarországon fészkelő vöcsökfaj, a fattyúszerkő és kormos szerkő, a vörös gém és a nagy kócsag költőhelye. A területet északról határoló sóút menti fasorokban búbos banka, szalakóta, a varjúfészkek egy részében pedig kék vércse költ. Herman Ottó, Fekete István, Schmidt Egon írásaival való megismerkedés közben természetes élőhelyükön szemlélhetjük a természeti világot. Herman Ottó A magyar halászat könyve című művének van balmazújvárosi vonatkozása is, hiszen a könyv megjelenését, illetve az azt megelőző kutatómunkát Gróf Semsey Andor Balmazújváros akkori földesura támogatta. Érdekesség, hogy a Fekete István Lutra című regényéből ismert édesvízi vidra a Fekete-réti mocsárvilág jellemző lakója, így testközelből, saját szemünkön keresztül bizonyosodhatunk meg a szerző pontos etológiai leírásain. Schmidt Egon Vízivilág című munkája hűen mutatja be a környék vizes élőhelyeinek flóráját és faunáját.
A környék kultúrtörténeti értékei
Élő pásztorkultúra:
A környék nagy kiterjedésű legelőin a mai napig hagyományos legeltetés folyik és hála a Hortobágyi Nemzeti Parknak és a Hortobágyi Génmegőrző KHT - nak a hagyományos pusztai őshonos fajták a területen ismét teret hódítottak. Az állatok őrzését olyan pásztoremberek végzik, akik még a mai napig őrzik őseik tudását az állatokról, tehát néprajzi szempontból még van mit gyűjteni tőlük, legyen az folklór, vagy életmód.
Tanyák:
A környéken számos, ma is használt tanya áll, amelyek a mai napig a puszta adottságaihoz alkalmazkodva, állattartásra szolgál. Ezeken a tanyákon olyan emberek élnek, akik még hűek a pásztorélet hagyományaihoz, úgy élnek, mint dédapáink. A tábor programjának keretén belül látogatást teszünk ezeken a tanyákon és megismertetjük a résztvevőket a pásztortársadalom néhány tagjával és pusztai életükkel, használati tárgyaikkal.
Sóút: Egészen a XIX. század végéig fontos kereskedelmi útvonal volt az a régi út, mely áthalad a területen. A korabeli krónikások nevezték el ezt „sóút”-nak, mivel az út maga az erdélyi Parajdtól folyamatos és egészen a Bécsig, majd onnan még tovább tart. Ezen kívül kiemelt útvonala volt a marhahajtó hajdúknak, tőzséreknek. Ezt a jelentőségét a 33-as főút megépítésével veszítette el, ám így eredeti formájában látható és emellett számos fokozottan védett faj költőhelye maradt meg a területen.
Filagória-halom
– Viszonylag jó állapotban fennmaradt „kunhalom” kurgán, mely régi, letűnt korok áldozati és temetkezési helye volt. Az alföldön megritkult löszpusztagyep és löszfalnövényzet jeles képviselője, így a belső-ázsiai hideg puszták reliktum növényeként ismert taréjos búzafű is megtalálható a lejtőjén.
Meggyes-csárda - A sóút mellet, a múzeumként és pihenőhelyként működő Meggyes csárda az 1700-as évektől várta vendégeit, a három megye (Hajdú-Bihar, Szolnok, Heves) határán, a hasonló nevű kunhalom mellett. Felbecsülhetetlen kulturális érték, ugyanis a csárdát eredeti formájában állították helyre, berendezése is autentikus. Kitűnően lehet szemléltetni az egykori funkcióját.
A megismertetést és megismerést segítik Ecsedi István A Hortobágy-puszta és élete, Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken, Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon című munkái, valamint Veres Péter szociográfiai szemlélettű regényei, Sinka István, Móricz Zsigmond írásai és Jókai Mór Sárga rózsa című kisregénye. Ecsedi István művei nem kifejezetten szépirodalmi művek, ám a leírásaiban szociográfiai pontossággal és mind a „tiszántúli ember anyanyelvén” van megfogalmazva.

 A táborozók szálláshelye egy régi – „Klebelsberg-féle” oktatáspolitika következtében építtetett - tanyasi iskola, amelyet a Hortobágyi Nemzeti Park újított fel és alakított ki vendégfogadásra.
 A tábor ideje alatt a résztvevők környezet- és természetvédelmi, kultúrtörténeti előadásokon, beszélgetéseken, irodalmi és kultúrtörténeti művek felolvasásán, néprajzi gyűjtőutakon vesznek részt.
Távcsöves terepi megfigyelés segítségével megismerkednek a hortobágyi nádasok, mocsarak, szikesek változatos állatvilágával, megfigyelhetik az élőlények viselkedését, életmódját és élőhelyüket.
Mikroszkópos vizsgálat alkalmával bepillanthatnak a vízi gerinctelen életközösségek életébe.
A Hortobágy különleges növénytársulásai és növényfajai is figyelemre, védelemre méltóak, velük is megismerkednek a tanulók.
A gyerekek a tábori foglalkozások, programok során megismerik az ázsiai lovasnomád és magyar pásztorkultúra hagyományit, eszközeit, építkezését, és főleg összefüggéseit.
A program során folyamatos vetélkedők, játékok zajlanak, melynek eredményeként a gyerekek teljesítményük arányában jutalmakat kapnak.
Kirándulások, túrázások alkalmával felkeressük a fent említett helyeket, kultúrtörténeti jelentőségű emlékeket.
A kulturtörténeti helyszínek környezetének rendbetétele, tájidegen fajoktól való megtisztítása.

 Részletes programtervezet

 

Nap

Délelőtti program

Délutáni program

Esti program

1.

Hétfő

07. 19

 - Indulás reggel 9 órakor Balmazújvárosról, a Vasútállomásról vonattal. Ohatról kerékpárral Górés - tanyára

terepbejárás, a helyi élővilágba való betekintés, Földvár – halom felmérése

 - Érkezés 10 óra körül, majd tábori megnyitó.

 

- 13.00-kor ebéd.

 - A Filagória-halom és a madárrepatriáló telep megtekintése

 Ismerkedés a környezettel, közben szemezgetés Fekete István Hú című regényéből

 - A Hortobágy, mint tájegység kulturális értékei Ecsedi István és Veres Péter művei nyomán.

e.a.:Tóth János etnográfus

 - 18.00-kor vacsora (egy jellegzetes pásztorétel készítése és elfogyasztása).

2.

Kedd

07. 20.

 - 8.00-kor reggeli.

 - Magyar népi játékokkal való ismerkedés Veres Péter írásai nyomán, majd azok megtanulása.

 - 13.00 – kor ebéd.

 - Túra a Fekete-rét mocsárba vezető Donga-úton, közben madármegfigyelés és növényhatározás.

 - A pákász életmód bemutatása Ecsedi István és Herman Ottó írásai nyomán.

 - Diaképes előadás a Hortobágy természeti értékeiről

e.a.: Varga László

- 18.00-kor vacsora

(egy jellegzetes pásztorétel készítése és elfogyasztása – Ecsedi István – A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása című művének alapján).

3.

Szerda

07. 21.

 

 

  

 - 8.00-kor reggeli.

 - Túra a Meggyes-mocsárhoz, közben madár- és növényhatározás és felolvasás

Schmidt Egon és Kalotás Zsolt A vadludak vízre szállnak című írás

Hortobágyra vonatkozó fejezeteiből

 - 13.00-kor ebéd.

 - Csónakázás és fürdőzés a Fekete-réten, közben vízi gerinctelen állatok határozása és ismerkedés a mocsár növénytársulásaival.

 

 - Galánfi András – Sinka estje

- 18.00-kor vacsora.

- Höllering: Hortobágy c. filmjének vetítése (a filmet Móricz Zsigmond Komor ló című novellája ihlette)

4.

Csütörtök

07. 22.

 - 8.00-kor reggeli.

 - Kirándulás a Meggyes-csárdához Tóth János etnográfus vezetésével.

A csárda melletti Meggyes kurgán megtisztítása a tájidegen növényektől.

 - Kerékpártúra a Fekete – rét mocsár körül, közben madármegfigyelés,

 - tanyasi életformába való betekintés egy hagyományos tanyán, az ott lakó pásztorok felkeresése, néprajzi gyűjtés.

 -2010 a fecske éve – Ismerkedés Fekete István Csí című elbeszélésével Hűség és hűtlenség az állatvilágban című előadás.

e.a.: Varga Levente

 - 18.00-kor vacsora.

5.

Péntek

07.23.

-         8.00-kor reggeli

-         Előtte a hajnali órákban vidrales

-         Reggeli után Fekete István Lutra című regényéből feladatok megoldása

A Górés tanya melletti Filagória-halom kitakarítása a tájidegen növényektől.

 -18.00-kor vacsora

Vetítés: Jókai Mór Sárga Rózsa című kisregényének filmadaptációja.

Játékos vetélkedő a táborban hallottakból, eredményhirdetés,

6.

Szombat

07. 24.

 - 8.00-kor reggeli.

 - táborzárás.

 - 12.00-kor ebéd.

 - Hazaindulás

 

 

 

 

 

 

Galéria